6. fejezet: A megismerés öröme...

***

- Louis, mi folyik itt? - kérdezte Niall kétségbeesetten. - Az ellenséggel szövetkezel?

- Ez sokkal bonyolultabb Niall.

- Pedig szerintem pont erről van szó. - mondom fennkölt hangsúllyal.

- Csakugyan? És Harry mégis tud erről az egészről? - kezdett idegessé válni a szőkeség.

- Nem hinném, hogy ezt pont itt és most kéne megbeszélnünk.

- Hát persze Louis. Mondd el nekik, csak nyugodtan! Minek halogatni? - tettem csípőre kezeimet. Az idegesség rajtam is kifogott.

- Valami baj van skacok? - lépett hozzánk Zayn is. Egyre feszültebb voltam ennyi vámpír között, de most valahogy az ösztöneimet félretéve csak Emmára és az épségére tudtam gondolni.

- Ez bonyolult, majd később.

- De Louis...

- Mondom, hogy később! - emelte fel hangját Louis, de én ekkor  már nem bírtam tovább.

- Pedig ez az időpont pont teljesen alkalmas. Mondd csak el nekik, Louis. Mondd csak..., hogy Leight körülbelül kétszáz éve csúnya játékot űzött Harryvel. Mondhatjuk úgy is, hogy Harry menthetetlenül beleszeretett, de a lány csak kihasználta. 

- Hagyd abba, Kiara!
- De, valahogy így volt. És, hogy miért vagyok én itt? Egy aprócska bökkenő van, hogy Leight egészen véletlenül ugyanúgy néz ki, mint a nővérem, Emma és Harry ezért meg akarja ölni. De ezt én nem hagyom. NEM! - ahogy kimondtam rohanni kezdtem. Le a lépcsőn, jobbra a folyosón, ki a hátsó ajtón, be az erdőbe. De ott a sötétben szembesültem a ténnyel, hogy ez egy roppant rossz ötlet volt. A távolban már látszódott, ahogy kel fel a Nap, így megkerültem a házat és a főbejárat előtt mély levegőt véve kopogni kezdtem. A Nap fénye visszatükröződött az ajtó ablakán és én majdnem megvakultam.

Pár pillanat múlva az ajtó ki is nyílt, Louis állt előttem, én pedig azzal a lendülettel megcsókoltam a fiút. Ő visszacsókolt. Csúnya játékot játszunk ezentúl, de már a gondolatba is beleőrülök, hogy mi van, ha Emmának komolyabb baja esik és nem lesz többé... A hideg futott végig a hátamon, kis idő után elhúzódtam a fiútól és besétáltam a konyhába, majd leültem az egyik székre. 

- Mit akarsz tőlem? - jött be utánam az ajtón.

- Azt, hogy ha nekem is lenne egy hasonmásom, akkor ne őt szeresd. - mondtam, de egy pillanatra sem bírtam Louis vérvörös szemeibe nézni. 

A taktikám igazából bonyolult, de megérhető Az ellenség közelébe férkőzni, vele maradni, amíg annak végső célja kudarcba nem fullad. Bár Emma miatt teszem az egészet, valahogy mégis rosszul esik. Addig küzdök, amíg Louis belém nem szeret annyira, hogy Harryt le tudja beszélni tervéről és a nővéremet megvédeni. De ha ilyen fontos dologért csinálom, nem más miatt, akkor miért élveztem azt a csókot annyira?

- Louis, most már szeretnénk tudni, hogy hol van Harry! - lép be a konyhába Zayn. - Nocsak szépségem, te már megint itt vagy? - fordul felém.

- Elviszlek titeket oda, ahol van, de kicsit hosszú lesz az út...

- Kiara is velünk jön? - kérdezte Liam.

- Igen. - bólintott Louis.

- Nem kéne megkötözni a kezeit? Csábítóan néz ki, de mégis csak veszélyes lehet ránk. - szólalt meg zavartan Niall.

- Nesze, itt egy kötél. De nem hiszem, hogy ártana. Lazán kötözzétek. A nővéréért megtenne mindent. - mondta Louis, miközben mélyen a szemembe nézett. Egy pillanatra úgy éreztem, hogy tudja a tervemet. De hiszen ez képtelenség! Biztos, hogy nem jött rá, hogy csak színlelem, mit érzek iránta. Feldúltan hátra nyújtottam kezeimet és Zayn össze  is kötözte őket. 

- Menjetek ki a kocsihoz. - mondta Louis, mi pedig el is indultunk. Bezárták a bejárati ajtót és mi beültünk az autóba.

Jó ideje utaztunk, mikor végre beértünk egy közeli városba. A Nap már hét ágra sütött, de az autó ablaki belülről sötétítettek voltak.

- Na, mikor érünk már Harryékhez? - érdeklődött Niall.

- Még időben. - mondta Louis.

- Szerintem nem tenné meg... nem tudna megölni valakit, egy olyan szép lányt,  mint aki úgy néz ki, mint Leight. - szólalt meg Liam.

- Srácok, Harry úgy szerette őt, teljes szívéből, hogy akár az életét adta volna neki oda; érte. Szinte felfoghatatlan, és leírhatatlan az, amit a lány iránt érzett.

- És van valami módja annak, hogy ne ölje meg Emmát? - kérdeztem gombóccal a torkomon.

- Talán igen. Egy van. De akkor a lánynak belé kell szeretni és Harrynek is Emmába. - ahogy Louis szavai elhagyták a száját a kocsiban néma csönd lett. Keserű hangulat uralkodott. Ez szinte lehetetlen, hogy ezek után ők egymásba szeressenek? Hiszen Harry volt szerelmét belülről, a lelkéért és a tulajdonságaiért is szerette és lehet, hogy teljesen más, mint Emma. Aggodalmam egyre nagyobb volt, féltem, hogy nem jön össze a tervem, mikor Zayn hirtelen megszólalt.

- Nézzétek, ott van Harry!

Harry gyors léptein már rögtön látszódott, hogy készül valamire és siet valahova...